head.jpg

A China Railway High-speed (kínaiul: 中国铁路高速, rövidítése: CRH) a kínai nagysebességű vasút projekt megnevezése, mely a Kínai Államvasút (CNR) és a Kínai Vasúti Minisztérium (China's Ministry of Railways: MOR) felügyelete alatt áll. A program keretein belül 2012-ig 10.000 km pályát 200 km/h sebességgel tettek járhatóvá, és ezen belül 5.000 km szakaszon a vonatok a 350 km/h sebességet is meghaladhatják. Ezzel a világ legkiterjedtebb nagy sebességű vasúti hálózatát tudhatják magukénak, és ezen belül található a Beijing – Guangzhou* pálya, ami a világ leghosszabb nagy sebességű vonalának számít a maga 2.298 kilométerével.

torony.pngvilágítótorony a Geyberg-szigeten, előtérben a kiszerelt RTG-kel, fotó: IAEA.

Rögtön a bejegyzés címéhez egy javítás; Goiâniaban nem nukleáris (mert nem atomerőművi baleset, vagy nukleáris fűtőanyaggal összefüggő), hanem csak radiológiai baleset történt.

a Goiânia baleset

radioaktiv.pngKettő, a társadalom peremén élő kisemmizett elindul a szokásos fémbegyűjtő portyájára, lopni. A kiszemelt fém egy elhagyott és gyatrán őrzött kórházban fekszik, embereink „visszatérő ügyfelek”. A történet szála itt megakad, mert valami érdekes dolgot találnak. Ez lehetne akár valami értékes tárgy is, ami, miután eladták, kirántja őket és családjukat a csávából, mint a mesében.

De ennek a történetnek a szálai a sivár földön szövődnek és katasztrófába torkollnak. A helyszín messze esik tőlünk, így felsóhajthatunk, hogy „de jó, hogy nem itt történt”, pedig ez az eset itt is történhetett volna, a szomszédunkban.

Úton a török Velaro

Címkék: török ice Velaro

2013.09.25. 13:32

2013. szeptember 20-án az első „török” Velaro szerelvény elhagyta a német Wegberg-Wildenrath-ot, hogy a Boszporuszon átkelve meghódítsa Törökországot is. A vonatot és még hat másikat még ez év júliusában vett meg a Turkish Railways (TCDD) a Siemens-től. A vonat érdekessége, hogy eredetileg egy Velaro D vonatként rótta próbaköreit Németországban, és csak kisebb átépítéseket igényelt a vevő (pl. az étkezőkocsiban), így szinte azonnal le is tudták szállítani a vonatot.

velaro_tr_1.pngfoto: Wolfgang Scheer / railcolor.net

mayak.jpg

Egészen a közelmúltig ez a terület nem szerepelt a térképeken, a szovjet és az orosz kormányzat tagadta a létesítmény létét és persze a nukleáris katasztrófák tényét is, melyek méretükben és hatásaikban is felértek Csernobillal.

letolt.pngA torrentezés világszerte a net szürkületi zónájához tartozó tevékenység. Országonként eltérő módon próbálják szabályozni, így a magyar gyakorlattal szemben a legtöbb országban, így Németországban is a feltöltés mellett a letöltés is illegális.

A torrentezés morális hátterére (ezúttal) nem akarok kitérni, ez az írás a törvényi konzekvenciákat kíséreli meg körbejárni, illetve azt, hogy ezek a büntetések mennyire állnak szilárd lábakon (mennyire támadhatók).

A Cyberwar kifejezéssel jellemzően az olyan számítógépes támadásokat szokás illetni, ahol a támadás célirányos és a végrehajtás egyik eszköze a számítógépes hálózat, adott esetben az internet.

Ebben a történetben célirányos támadásról (szerencsére) nem beszélhetünk, de jól illusztrálja a modern technológiai rendszerek - ebben az esetben egy atomerőmű - sérülékenységét.

Lassan, nagyon lassan szivárognak az információk Iránból, és a szakértők által feltett szcenáriók többségét igazolják a történet-szilánkok, hogy mi is történt 2010. november 16.-a előtt az iráni Nantanz-ban, az urániumdúsító üzemben. Az Index is megkíséreli összefoglalni a történteket a maga slendrián módján itt.

Ezen a blogon már több ízben is foglalkoztam a Stuxnet-tel,

itt található a tevékenységének a leírása,
itt az, hogy hogyan lehet ellene védekezni szerintem,
itt pedig az utód, a DuQu bemutatása

Az új generációs Intercity Express, az ICx a Youtube-on mutatkozik be.

A vonat persze még csak tervekben is alig létezik, 2014-ben kezdi majd a próbaköreit róni, ehhez képest a filmen egész valóságszerűnek tűnik.

 

Néhány évvel az ICE 1 1988-as debütálása után a DB (Deutsche Bahn) egy újabb generációs nagysebességű vonaton kezdett gondolkozni. Egy tanulmány ebben a témában kimutatta, hogy egy ICE-félvonat, azaz egy vonófej és 6 kocsi egy vezérlőkocsival kiegészítve gazdaságosabb lehet, mint az ICE 1 konstrukciója.

Az előzményekről már ezen a blogon is írtam (A Stuxnet és hatásai (első rész - második rész), ezeket most röviden összefoglalom. A Stuxnet vírus egy sebészi pontossággal megvalósított támadás eszköze, melynek célja az iráni urániumdúsító program megfékezése volt, és ezt a célt el is érte.

Egy olyan behatolót sikerült fejlesztőinek létrehoznia, mely az internet nélkül (ezek a létesítmények úgyis szeparálva vannak a világhálótól), USB-pendrive-on terjed. A Stuxnet támadása legtöbb esetben csak egyfázisú, gyakorlatilag trójaiként terjed. Amennyiben viszont észleli, hogy az adott gép S7 PLC kommunikációra is alkalmas, a második fázist is elindítja.

Az ICE V futáseredményei alapján a Deutsche Bahn a megrendelés mellett döntött, így 1988-ban kezdődött az első 82 széria-vonófej építésével az ICE 1 karrierje. A kocsiszekrényeket a Krauss-Maffei münchen-i üzemében építették, majd ezeket fejezték be a konzorciumban részt vevő cégek (Krupp Maschinentechnik, Thyssen-Henschel, Siemens). A kocsikat a salzgitter-i Linke-Hofmann-Busch építette a Waggon-Union (Berlin), DUEWAG AG (Krefeld) és MBB-Verkehrstechnik (Donauwörth) részvételével. 1990-ben épült meg az első néhány kocsi a 492-ből, Nürnbergben állították össze az első 2 vonófejből és 12 kocsiból álló szerelvényt.

Az ET 403, akkoriban fiaskónak minősített tapasztalatai nyomán a DB visszatért a jól bevált mozdony-vonatkocsik koncepcióhoz.

Az akkori mozdonyok technikailag és formatervezésüket tekintve sem bizonyultak a tervezett nagy sebességre alkalmasnak, ezért a Német Szövettségi Kutatási és Techológiai Minisztérium finanszírozásában a Krauss-Maffei, Krupp, Thyssen-Henschel, AEG, BBC és a Siemens fejlesztési programot indított 1974-ben. A program célja a nagy sebesség (kb. 350 km/h) elérésére alkalmas ICE vonat kifejlesztése volt.

A Német Vasutak távolsági hálózatának az ICx típus lesz a jövőbeli alaptípusa - az erről szóló megállapodás értelmében a Siemens vezette konzorcium első körben 130 vonatot épít.

Az első vonat 2016-ban kerül majd átadásra, a DB (Deutsche Bahn)    ezekkel    a vonatokkal tervezi kiváltani a 1971 és 1991 között épített szerelvényekből álló Intercity és Eurocity    flottáját.

A szerződés összesen 300 vonatról szól, a további vonatok az EC,  ICE 1 és ICE 2    vonatokat    fogják váltani, így a DB távolsági vonatainak a 70%-át fogja kitenni az ICx flotta.

 

A LHB, MBB, AEG, BBC, Siemens és MAN által kifejtesztett első vonatot a 1973-ban kapta meg a DB tesztelésre. Az első három leszállított vonat 1974/75-től állt forgalomba, de az elhúzódó tesztelés miatt a kezdeti időszakban ezek még mozdonyra akasztva közlekedtek.

A német ICE (Intercity-Express) történetére kissé több helyet áldozok, mint a kínai CRH programra, mert egyfelől - és remélem, ezzel nem vagyok egyedül - közelebbi és jobban megérint, másrészt komoly tanuságai is vannak, bár a magyar vasút jelenlegi állapotát ismerve, ezek mostanában itthon nem kerülnek hasznosításra.

Következmények

 

Matrix Now!A Stuxnet az első a sorban, és szinte biztosak lehetünk abban, hogy nem az utolsó.

 Eddig teljes iparágak ringatták magukat abban a hitben, hogy rendszerük biztonságos, és ez a „Titanic-szindróma” most kapott léket, az első, valóban hatalmas méretű pusztítást végző kártevő kapcsán. Persze, még nyugtathatjuk a lelkünket, hogy ugyan már, ez „csak” az agresszor Iránnal történt, és hogy ők ezt simán megérdemlik, de érdemes belegondolni, hogy amott viszont forr a düh, PC-kkel és jó programozókkal ők is rendelkeznek – ne legyenek illúzióink, a válasz-csapás kódja már íródik.

 Felvetődött bennem, hogy ezt a cikket egyfajta „ötletadó”-nak is lehet tekinteni, de – ezt a Stuxnet példáján láttuk – az ilyen jellegű vírusok nem az iskolából az otthoni számítógépük elé bevetődő tinik szórakozásai. Ezeknek a kifejlesztését jórészt állami pénzből finanaszírozzák, szakértők bevonásával, akik nem egy ilyen cikkből fognak ötleteket meríteni. Ha eddig nem volt, ezután például Iránnak biztosan lesz ilyesmire is pénze.

A védekezés viszont sajnos nem állami pénzből történik, hanem lelkes programozók, IT-sek munkája nyomán válhatnak védettebbé a rendszerek, az ötleteket nekik szánom, hátha a saját elképzeléseikhez hozzá tudok ezzel valamit tenni.

Myrtus Projekt

 

A Stuxnet-et spekulációk és legendák lengik körül, a valós hatásmechanizmusát csak kevesen ismerik, így az érdeklődő a magyar nyelvű internetes oldalakon jószerivel csak találgatásokkal és feltevésekkel találkozhat. A Google-be bepötyögve a „Stuxnet” keresőszót, nagyjából 3 millió találatot ad, a keresési feltételeket a magyar nyelvre szűkítve még mindig marad 30 ezer találat. A megjelent cikkek jobb esetben általánosan fogalmaznak a vírussal kapcsolatban, rosszabb esetben pedig pontatlan vagy hamis tényeket közölnek.

 Ebben a cikkben a Stuxnet pontos hatásmechanizmusát szeretném feltárni, de még mielőtt elmerülnénk a laikusok számára értelmetlen részletekben, megkísérelem összefoglalni a vírus történetét – itt viszont sajnos én is csak találgatásokra tudok hagyatkozni. Aki ezen a területen több információval rendelkezik, kérem, saját érdekében hallgasson ezekről!

 Ennek a dokumentumnak a megírásához sok, sokszor csak találgatásokba menő forrást használtam fel. Megpróbálok ezek között súlyozni, és saját, 15 éves ipari programozói rutinomra támaszkodva egy objektivitásra törekvő, de alapvetően szubjektív írást összelapátolni.