egyszerűen technika

A kínai szuperexpresszek

2014/01/07. - írta: Statler & Waldorf

head.jpg

A China Railway High-speed (kínaiul: 中国铁路高速, rövidítése: CRH) a kínai nagysebességű vasút projekt megnevezése, mely a Kínai Államvasút (CNR) és a Kínai Vasúti Minisztérium (China's Ministry of Railways: MOR) felügyelete alatt áll. A program keretein belül 2012-ig 10.000 km pályát 200 km/h sebességgel tettek járhatóvá, és ezen belül 5.000 km szakaszon a vonatok a 350 km/h sebességet is meghaladhatják. Ezzel a világ legkiterjedtebb nagy sebességű vasúti hálózatát tudhatják magukénak, és ezen belül található a Beijing – Guangzhou* pálya, ami a világ leghosszabb nagy sebességű vonalának számít a maga 2.298 kilométerével.

Tovább komment

Vasazásból nukleáris katasztrófa

2013/09/27. - írta: Statler & Waldorf

a Goiânia baleset

Rögtön a bejegyzés címéhez egy javítás; Goiâniaban nem nukleáris (mert nem atomerőművi baleset, vagy nukleáris fűtőanyaggal összefüggő), hanem csak radiológiai baleset történt.

a Goiânia baleset

radioaktiv.pngKettő, a társadalom peremén élő kisemmizett elindul a szokásos fémbegyűjtő portyájára, lopni. A kiszemelt fém egy elhagyott és gyatrán őrzött kórházban fekszik, embereink „visszatérő ügyfelek”. A történet szála itt megakad, mert valami érdekes dolgot találnak. Ez lehetne akár valami értékes tárgy is, ami, miután eladták, kirántja őket és családjukat a csávából, mint a mesében.

De ennek a történetnek a szálai a sivár földön szövődnek és katasztrófába torkollnak. A helyszín messze esik tőlünk, így felsóhajthatunk, hogy „de jó, hogy nem itt történt”, pedig ez az eset itt is történhetett volna, a szomszédunkban.

Tovább komment

Úton a török Velaro

2013/09/25. - írta: Statler & Waldorf

2013. szeptember 20-án az első „török” Velaro szerelvény elhagyta a német Wegberg-Wildenrath-ot, hogy a Boszporuszon átkelve meghódítsa Törökországot is. A vonatot és még hat másikat még ez év júliusában vett meg a Turkish Railways (TCDD) a Siemens-től. A vonat érdekessége, hogy eredetileg egy Velaro D vonatként rótta próbaköreit Németországban, és csak kisebb átépítéseket igényelt a vevő (pl. az étkezőkocsiban), így szinte azonnal le is tudták szállítani a vonatot.

velaro_tr_1.pngfoto: Wolfgang Scheer / railcolor.net

Tovább
Címkék: török ice Velaro
komment

Cseljabinszk-40 : a szovjet plutóniumgyár és katasztrófái

2013/05/31. - írta: Statler & Waldorf

Majak

mayak.jpg

Egészen a közelmúltig ez a terület nem szerepelt a térképeken, a szovjet és az orosz kormányzat tagadta a létesítmény létét és persze a nukleáris katasztrófák tényét is, melyek méretükben és hatásaikban is felértek Csernobillal.

Tovább komment

A torrentezés árnyoldala Németországban

2013/01/09. - írta: Statler & Waldorf

letolt.pngA torrentezés világszerte a net szürkületi zónájához tartozó tevékenység. Országonként eltérő módon próbálják szabályozni, így a magyar gyakorlattal szemben a legtöbb országban, így Németországban is a feltöltés mellett a letöltés is illegális.

A torrentezés morális hátterére (ezúttal) nem akarok kitérni, ez az írás a törvényi konzekvenciákat kíséreli meg körbejárni, illetve azt, hogy ezek a büntetések mennyire állnak szilárd lábakon (mennyire támadhatók).

Tovább komment

A Davis-Besse atomerőmű esete a vírussal

2012/04/14. - írta: Statler & Waldorf

A Cyberwar kifejezéssel jellemzően az olyan számítógépes támadásokat szokás illetni, ahol a támadás célirányos és a végrehajtás egyik eszköze a számítógépes hálózat, adott esetben az internet.

Ebben a történetben célirányos támadásról (szerencsére) nem beszélhetünk, de jól illusztrálja a modern technológiai rendszerek - ebben az esetben egy atomerőmű - sérülékenységét.

Tovább komment

A Stuxnet-ről (2012.04.13 - péntek)

2012/04/13. - írta: Statler & Waldorf

Lassan, nagyon lassan szivárognak az információk Iránból, és a szakértők által feltett szcenáriók többségét igazolják a történet-szilánkok, hogy mi is történt 2010. november 16.-a előtt az iráni Nantanz-ban, az urániumdúsító üzemben. Az Index is megkíséreli összefoglalni a történteket a maga slendrián módján itt.

Ezen a blogon már több ízben is foglalkoztam a Stuxnet-tel,

itt található a tevékenységének a leírása,
itt az, hogy hogyan lehet ellene védekezni szerintem,
itt pedig az utód, a DuQu bemutatása

Tovább komment

ICE 2

2011/12/01. - írta: Statler & Waldorf

Néhány évvel az ICE 1 1988-as debütálása után a DB (Deutsche Bahn) egy újabb generációs nagysebességű vonaton kezdett gondolkozni. Egy tanulmány ebben a témában kimutatta, hogy egy ICE-félvonat, azaz egy vonófej és 6 kocsi egy vezérlőkocsival kiegészítve gazdaságosabb lehet, mint az ICE 1 konstrukciója.

Tovább komment

DuQu - Stuxnet reloded

2011/11/05. - írta: Statler & Waldorf

Az előzményekről már ezen a blogon is írtam (A Stuxnet és hatásai (első rész - második rész), ezeket most röviden összefoglalom. A Stuxnet vírus egy sebészi pontossággal megvalósított támadás eszköze, melynek célja az iráni urániumdúsító program megfékezése volt, és ezt a célt el is érte.

Egy olyan behatolót sikerült fejlesztőinek létrehoznia, mely az internet nélkül (ezek a létesítmények úgyis szeparálva vannak a világhálótól), USB-pendrive-on terjed. A Stuxnet támadása legtöbb esetben csak egyfázisú, gyakorlatilag trójaiként terjed. Amennyiben viszont észleli, hogy az adott gép S7 PLC kommunikációra is alkalmas, a második fázist is elindítja.

Tovább komment

ICE 1

2011/05/20. - írta: Statler & Waldorf

Az ICE V futáseredményei alapján a Deutsche Bahn a megrendelés mellett döntött, így 1988-ban kezdődött az első 82 széria-vonófej építésével az ICE 1 karrierje. A kocsiszekrényeket a Krauss-Maffei münchen-i üzemében építették, majd ezeket fejezték be a konzorciumban részt vevő cégek (Krupp Maschinentechnik, Thyssen-Henschel, Siemens). A kocsikat a salzgitter-i Linke-Hofmann-Busch építette a Waggon-Union (Berlin), DUEWAG AG (Krefeld) és MBB-Verkehrstechnik (Donauwörth) részvételével. 1990-ben épült meg az első néhány kocsi a 492-ből, Nürnbergben állították össze az első 2 vonófejből és 12 kocsiból álló szerelvényt.

Tovább komment

ICE V

2011/05/17. - írta: Statler & Waldorf

Az ET 403, akkoriban fiaskónak minősített tapasztalatai nyomán a DB visszatért a jól bevált mozdony-vonatkocsik koncepcióhoz.

Az akkori mozdonyok technikailag és formatervezésüket tekintve sem bizonyultak a tervezett nagy sebességre alkalmasnak, ezért a Német Szövettségi Kutatási és Techológiai Minisztérium finanszírozásában a Krauss-Maffei, Krupp, Thyssen-Henschel, AEG, BBC és a Siemens fejlesztési programot indított 1974-ben. A program célja a nagy sebesség (kb. 350 km/h) elérésére alkalmas ICE vonat kifejlesztése volt.

Tovább komment

Vasúti gigaprojekt: ICx

2011/05/11. - írta: Statler & Waldorf

A Német Vasutak távolsági hálózatának az ICx típus lesz a jövőbeli alaptípusa - az erről szóló megállapodás értelmében a Siemens vezette konzorcium első körben 130 vonatot épít.

Az első vonat 2016-ban kerül majd átadásra, a DB (Deutsche Bahn)    ezekkel    a vonatokkal tervezi kiváltani a 1971 és 1991 között épített szerelvényekből álló Intercity és Eurocity    flottáját.

A szerződés összesen 300 vonatról szól, a további vonatok az EC,  ICE 1 és ICE 2    vonatokat    fogják váltani, így a DB távolsági vonatainak a 70%-át fogja kitenni az ICx flotta.

 

Tovább komment

Donald kacsa a síneken - ET 403

2011/05/04. - írta: Statler & Waldorf

A LHB, MBB, AEG, BBC, Siemens és MAN által kifejtesztett első vonatot a 1973-ban kapta meg a DB tesztelésre. Az első három leszállított vonat 1974/75-től állt forgalomba, de az elhúzódó tesztelés miatt a kezdeti időszakban ezek még mozdonyra akasztva közlekedtek.

Tovább komment

ICE sztori, az előzmények

2011/05/04. - írta: Statler & Waldorf

A német ICE (Intercity-Express) történetére kissé több helyet áldozok, mint a kínai CRH programra, mert egyfelől - és remélem, ezzel nem vagyok egyedül - közelebbi és jobban megérint, másrészt komoly tanuságai is vannak, bár a magyar vasút jelenlegi állapotát ismerve, ezek mostanában itthon nem kerülnek hasznosításra.

Tovább komment

A Stuxnet és hatásai (második rész)

2011/02/14. - írta: Statler & Waldorf

Következmények

 

Matrix Now!A Stuxnet az első a sorban, és szinte biztosak lehetünk abban, hogy nem az utolsó.

 Eddig teljes iparágak ringatták magukat abban a hitben, hogy rendszerük biztonságos, és ez a „Titanic-szindróma” most kapott léket, az első, valóban hatalmas méretű pusztítást végző kártevő kapcsán. Persze, még nyugtathatjuk a lelkünket, hogy ugyan már, ez „csak” az agresszor Iránnal történt, és hogy ők ezt simán megérdemlik, de érdemes belegondolni, hogy amott viszont forr a düh, PC-kkel és jó programozókkal ők is rendelkeznek – ne legyenek illúzióink, a válasz-csapás kódja már íródik.

 Felvetődött bennem, hogy ezt a cikket egyfajta „ötletadó”-nak is lehet tekinteni, de – ezt a Stuxnet példáján láttuk – az ilyen jellegű vírusok nem az iskolából az otthoni számítógépük elé bevetődő tinik szórakozásai. Ezeknek a kifejlesztését jórészt állami pénzből finanaszírozzák, szakértők bevonásával, akik nem egy ilyen cikkből fognak ötleteket meríteni. Ha eddig nem volt, ezután például Iránnak biztosan lesz ilyesmire is pénze.

A védekezés viszont sajnos nem állami pénzből történik, hanem lelkes programozók, IT-sek munkája nyomán válhatnak védettebbé a rendszerek, az ötleteket nekik szánom, hátha a saját elképzeléseikhez hozzá tudok ezzel valamit tenni.

Tovább komment

A Stuxnet és hatásai (első rész)

2011/02/14. - írta: Statler & Waldorf

Myrtus Projekt

 

A Stuxnet-et spekulációk és legendák lengik körül, a valós hatásmechanizmusát csak kevesen ismerik, így az érdeklődő a magyar nyelvű internetes oldalakon jószerivel csak találgatásokkal és feltevésekkel találkozhat. A Google-be bepötyögve a „Stuxnet” keresőszót, nagyjából 3 millió találatot ad, a keresési feltételeket a magyar nyelvre szűkítve még mindig marad 30 ezer találat. A megjelent cikkek jobb esetben általánosan fogalmaznak a vírussal kapcsolatban, rosszabb esetben pedig pontatlan vagy hamis tényeket közölnek.

 Ebben a cikkben a Stuxnet pontos hatásmechanizmusát szeretném feltárni, de még mielőtt elmerülnénk a laikusok számára értelmetlen részletekben, megkísérelem összefoglalni a vírus történetét – itt viszont sajnos én is csak találgatásokra tudok hagyatkozni. Aki ezen a területen több információval rendelkezik, kérem, saját érdekében hallgasson ezekről!

 Ennek a dokumentumnak a megírásához sok, sokszor csak találgatásokba menő forrást használtam fel. Megpróbálok ezek között súlyozni, és saját, 15 éves ipari programozói rutinomra támaszkodva egy objektivitásra törekvő, de alapvetően szubjektív írást összelapátolni.

Tovább komment