egyszerűen technika

WSN és IoT

2018/10/12. - írta: Vámos Sándor

iot1.png

Az IoT megnevezés sokaknak már talán ismerősen cseng, az internet of things, azaz a dolgok internete gyakorlatilag a jelenlegi ismereteinkben létező internet ugrásszerű bővülését/bővítését jelenti. Az IoT az (egyik) oka az IPv6 bevezetésének, mivel a „klasszikus” IPv4 egyszerűen már nem rendelkezik elegendően nagy címtartománnyal ennyi új „bevándorló” számára.

A klasszikus interneten számítógépek kommunikálnak többnyire szerverekkel, és ez a séma bővült ki jó pár szereplővel az utóbbi pár évben. Megjelentek a felhők a konkrét szerverek mellett, és a klasszikus böngésző-PC-k mellett megjelentek a laptopok, tabletek, mobiltelefonok, okos karon hordozható kütyük, majd a különféle intelligens, vagy legalábbis annak mondott mindenféle egyéb, net-kapcsolattal rendelkező kütyük.

Tovább
komment

Lítium-ion (és LiPo) akkumulátorok

2018/09/18. - írta: Vámos Sándor

Lítium-ion (és LiPo) akkumulátorokA lítium akkumulátor célú alkalmazását, illetve annak a lehetőségét először a 70-es években a müncheni Technikai Egyetemen (TU München) tárták fel. Sok időnek kellett eltelnie, hogy a LiIon tárolók valóban piacra is kerüljenek, erre a 90-es évektől fokozatosan került sor. A lítium bázisú tárolók sok kémiai összetétellel is alkalmazásra kerülnek, így a leggyakoribb lítium-kobalt-dioxid-akkumulátorok (LiCoO2 – LCO) mellett megtalálhatók a lítium-mangán-dioxid (LMO), és a lítium-foszfát-akkumulátorok (LFP), ritkábban pedig a lítium-titanát (LTO) és az ón-kén-lítiumion akkumulátorok is. A fizikai jellemzőik nagyjából megegyeznek ezeknek, azaz a fajlagos energiatárolási kapacitásuk 150 Wh / kg, energiasűrűségük 400 Wh / l körül alakul.

Tovább
komment

A kínai szuperexpresszek

2014/01/07. - írta: Vámos Sándor

head.jpg

A China Railway High-speed (kínaiul: 中国铁路高速, rövidítése: CRH) a kínai nagysebességű vasút projekt megnevezése, mely a Kínai Államvasút (CNR) és a Kínai Vasúti Minisztérium (China's Ministry of Railways: MOR) felügyelete alatt áll. A program keretein belül 2012-ig 10.000 km pályát 200 km/h sebességgel tettek járhatóvá, és ezen belül 5.000 km szakaszon a vonatok a 350 km/h sebességet is meghaladhatják. Ezzel a világ legkiterjedtebb nagy sebességű vasúti hálózatát tudhatják magukénak, és ezen belül található a Beijing – Guangzhou* pálya, ami a világ leghosszabb nagy sebességű vonalának számít a maga 2.298 kilométerével.

Tovább komment

ICE 2

2011/12/01. - írta: Vámos Sándor

Néhány évvel az ICE 1 1988-as debütálása után a DB (Deutsche Bahn) egy újabb generációs nagysebességű vonaton kezdett gondolkozni. Egy tanulmány ebben a témában kimutatta, hogy egy ICE-félvonat, azaz egy vonófej és 6 kocsi egy vezérlőkocsival kiegészítve gazdaságosabb lehet, mint az ICE 1 konstrukciója.

Tovább komment

ICE 1

2011/05/20. - írta: Vámos Sándor

Az ICE V futáseredményei alapján a Deutsche Bahn a megrendelés mellett döntött, így 1988-ban kezdődött az első 82 széria-vonófej építésével az ICE 1 karrierje. A kocsiszekrényeket a Krauss-Maffei münchen-i üzemében építették, majd ezeket fejezték be a konzorciumban részt vevő cégek (Krupp Maschinentechnik, Thyssen-Henschel, Siemens). A kocsikat a salzgitter-i Linke-Hofmann-Busch építette a Waggon-Union (Berlin), DUEWAG AG (Krefeld) és MBB-Verkehrstechnik (Donauwörth) részvételével. 1990-ben épült meg az első néhány kocsi a 492-ből, Nürnbergben állították össze az első 2 vonófejből és 12 kocsiból álló szerelvényt.

Tovább komment

ICE V

2011/05/17. - írta: Statler & Waldorf

Az ET 403, akkoriban fiaskónak minősített tapasztalatai nyomán a DB visszatért a jól bevált mozdony-vonatkocsik koncepcióhoz.

Az akkori mozdonyok technikailag és formatervezésüket tekintve sem bizonyultak a tervezett nagy sebességre alkalmasnak, ezért a Német Szövettségi Kutatási és Techológiai Minisztérium finanszírozásában a Krauss-Maffei, Krupp, Thyssen-Henschel, AEG, BBC és a Siemens fejlesztési programot indított 1974-ben. A program célja a nagy sebesség (kb. 350 km/h) elérésére alkalmas ICE vonat kifejlesztése volt.

Tovább komment

Donald kacsa a síneken - ET 403

2011/05/04. - írta: Statler & Waldorf

A LHB, MBB, AEG, BBC, Siemens és MAN által kifejtesztett első vonatot a 1973-ban kapta meg a DB tesztelésre. Az első három leszállított vonat 1974/75-től állt forgalomba, de az elhúzódó tesztelés miatt a kezdeti időszakban ezek még mozdonyra akasztva közlekedtek.

Tovább komment

ICE sztori, az előzmények

2011/05/04. - írta: Statler & Waldorf

A német ICE (Intercity-Express) történetére kissé több helyet áldozok, mint a kínai CRH programra, mert egyfelől - és remélem, ezzel nem vagyok egyedül - közelebbi és jobban megérint, másrészt komoly tanuságai is vannak, bár a magyar vasút jelenlegi állapotát ismerve, ezek mostanában itthon nem kerülnek hasznosításra.

Tovább komment